„A jelenlegi kutatások szerint egyelőre nincs egyértelmű és megerősítő fizikai vagy kémiai rendellenességekre bizonyíték, amelyek az ADHD-t okozzák!” – Lawrence Diller, orvostudományok doktora a Kaliforniai Egyetemről
– amint azt sem tudják, miért lesz valaki pszichopata, skizofrén vagy mániás depressziós stb. Nem tudják ugyanis még teljes mértékben azt, hogy hogyan működik az agy valójában, ezért válaszolni se tudnak arra, mi működik rosszul, amikor olyan rendellenességet észlelnek, amelynek oka az agyban keresendő.
Csak tippek és sejtések vannak és próbálkozások meg kísérletezések a különböző gyógyszerek hatásait megfigyelve az emberi szervezetre!
Az az egy viszont már biztos, hogy az ADHD nagy valószínűséggel összefügg az agyunkban található viselkedést aktiváló (ún. BAS rendszer) és a viselkedést gátló vagy elkerülésre utasító (ún. BIS rendszer) rendszerekkel. Mégpedig az elkerülő / gátló rendszer valószínűsíthetően alulműködik az ADHD tünetegyüttessel rendelkező személyeknél , míg a viselkedést / cselekvést aktiváló rendszer túlműködik.
Az elkerülő rendszer alulműködését bizonyítja az is, hogy a hiperaktív gyerekeknek az agyi aktivációs szintje (arousal) azaz bőrellenállása , nem emelkedik veszély esetén.
Ez viszont magyarul azt jelenti, hogy az aktiváló rendszer arra ösztönzi őket, hogy a felmerülő feladathelyzeteket oldják meg, ne torpanjanak meg az első nehézségnél azaz rendkívül jó problémamegoldók, bátrabbak az átlagnál és nagyobb a kezdeményezőképességük, mernek kockáztatni, kíváncsibbak és kreatívabbak az átlagnál. (amikor megoldunk egy problémát , egy nehézséget akkor azt sikernek könyveli el az agyunk, azaz dopamint szabadít fel)
Ezek a készségek/képességek felnőttkorban például a vállalkozói szférában kifejezetten előnyösek lehetnek és megalapozhatnak egy sikeres karriert legalábbis a tapasztalataim alapján.
Az iskolai időszakban azonban , főleg az általános iskolában (7-14 éves korig) ezek a készségek abban nyilvánulnak meg, hogy ezek a gyerekek nem tudnak 5-6 x 45 percet csendben, mozdulatlanul, kérdések feltevése nélkül végigülni, mert nem tudnak várakozni türelmesen ugyanis az agyuk úgy működik, hogy ha választani lehet az azonnali kis jutalom és egy távolabbi nagyobb jutalom között , akkor inkább a kicsit választják. Mindig.
Ennek oka pedig a dopamin! Ő a felelős az agy felfokozott vágyáért a jutalmazásra.
De ez ugyanakkor egy nagyon emberi tulajdonság. Mindannyiunkra érvényes, hogy szeretjük , ha megjutalmaznak bennünket, hiszen főleg a mai világban minden erről szól, minden ezt erősíti: a fogyasztói társadalom alapja a gyors, , azonnali jutalmazás és ezáltal a dopamin szint növelése. Gyakorlatilag mindannyian függünk a különböző ingerek által nyújtott jutalomfalatkáktól.
A dopamin ugyanis nem más, mint boldogsághormon. Számos létfontosságú neurológiai és kognitív funkciót szolgál és az agy működéséért felel. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy mozogjunk, cselekedjünk , tanuljunk és örüljünk. Egy nagyon fontos ún. neurotranszmitter, azaz közvetítő, üzeneteket küld és közvetít az agy idegsejtjei között. Fontos szerepet játszik a mindennapi viselkedésünkben. Mindenkinél, nem csak az figyelemzavaros emberek esetében.
A dopamin az „öröm központjához” kapcsolódik. Az öröm és a jutalom pillanataiban tulajdonképpen az történik fizikai szinten, hogy dopamin árasztja el a testünket és amikor ennek a szintje alacsony , akkor motiválatlannak, tehetetlennek, érdektelennek, enerváltnak érezzük magunkat. ha pedig magas akkor tele vagyunk energiával, célokkal, motiváltak vagyunk és cselekvőkészek.
Amikor a dopamin megfelelő mértékben termelődik akkor nem vesszük észre, mert a test és az elme is jól működik. De amikor a szintje túl magas vagy túl alacsony, akkor ez hatással lesz a viselkedési és fizikai funkciókra is.
Az ADHD-sek agyának nagy valószínűséggel magasabb dopamin szintre van szükségük, azaz sokkal több dicséretre, megerősítésre és sikerre van szükségük, mint az átlagnak, mert magasabb dopamin szinthez van hozzászokva az agyuk. Csak az a gond, hogy a dopamin – ahogyan a többi boldogsághormon is – napi szinten kiürül a testünkből, úgyhogy minden egyes nap újra kell termelni az adott test számára megszokott szintet belőle.
Amíg ez nem sikerül, addig nyugtalanok, feszültek, és folyamatos késztetésük van arra, hogy „jutalomkereső viselkedést” folytassanak, azaz olyan ingereket keressenek, olyan tevékenységeket találjanak, ami dopamint termel számukra. Tehát amiben még különböznek az ADHD-sok az átlagtól, hogy ők ezért hajlandóak tenni is, képesek cselekedni aktívan a saját boldogsághormonjaikért és ehhez rendelkeznek is megfelelő képességekkel, energiával, életerővel, bátorsággal és kreativitással.
Az ADHD-s agya tehát eleve egy felfokozott állapotban van, ami valójában azt jelenti, hogy sokkal érzékenyebbek, nyitottabbak és befogadóbbak az ingerekre, sokkal több ingert tudnak felfogni, mert az érzékszerveik is fokozottabban működnek és sokkal gyorsabban tudnak bizonyos ingereket, és összefüggéseket feldolgozni, értelmezni, de mivel az agyuk eszméletlenül sok információt gyűjt be , bizonyos életkor alatt egyszerűen képtelenek mindet feldolgozni és ez okoz szintén egy belső nyugtalanságot, feszültséget.
Ráadásul az érzelmeik is sokkal intenzívebbek, szenvedélyesek és észreveszik az igazságtalanságokat maguk körül. Sokkal több dopaminra azaz sikerre , pozitív visszajelzésre, pozitív megerősítésre van szükségük, mint egy átlagos gyermeknek.
Ehhez képest sokkal több kudarcban és megaláztatásban van részük az átlagnál, hiszen az iskolai környezet (tisztelet a kivételnek) sajnos ma Magyarországon nem arról híres, hogy a pozitív megerősítések és visszajelzések helyszíne lenne, főleg, ha valaki „kilóg” bármilyen értelemben is az elvárt és meglehetősen szűkre szabott keretekből.
Ma Magyarországon két „megoldás” van erre a problémára:
- egyrészt a „címkézés”: egy negatív bélyeg rásütése ezeknek a gyerekeknek és szülőknek a homlokára, amivel a fentiek ismeretében pont az ellenkezőjét teszik , mint ami segítene és csak tovább rontják a helyzetet
- amfetamin tartalmú gyógyszerezés (Adderall, Ritalin): mind a kettő a központi idegrendszerre ható stimuláns, és mind a kettő függősséget okoz hosszútávon (érdekes módon angolul a „drug” szó jelenthet gyógyszert is, meg kábítószert is.
Az Adderall egy négy amfetamin sót tartalmazó kombinált keverék. Illegálisan használják sportteljesítmény fokozóként, kognitív képességjavítóként és étvágycsökkentőként, ugyanis eufóriát okoz az agyban – azaz dopamint szabadít fel nagy mennyiségben. Szedése megnyugvást és ellazulást okoz. Viszont ha nem találják el az adagolását, akkor erőteljesen rontja a kognitív kontrollt, gyors izomleépülést okozhat, és pánikrohamot vagy pszichózist válthat ki (hallucinációk). [forrás]
A Ritalin hatóanyaga a metilfenidát-hidroklorid, amit egyébként a narkolepszia (álmatlanság) kezelésére használnak. Hívják a tinédzserek „okosdrogjának” is, mert az egészséges fiatalok fizikai és szellemi teljesítménynövelésre szokták használni, valamint mellékhatásai miatt rekreációs drogként is alkalmazzák, azaz szellemi doppingszer. A metilfenidát ugyanis javítja átmenetileg az agy egyes területeinek a működését, növeli a koncentrálóképességet, segít fenntartani a figyelmet hosszabban kb mint a felnőtteknek a reggeli kávé és koffeinadag.
A Ritalinhoz a szervezet bizonyítottan hozzá tud szokni, így egyre nagyobb adaggal lehet ugyanazt a hatást elérni, azaz magyarul függősséget okoz!
Gyakori mellékhatásai: szabálytalan vagy gyors szívverés, láz, torokgyulladás, hangulatingadozás, étvágytalanság, alvászavar. Sokaknak okoz hallucinációt, allergiás bőrtüneteket és szuicid gondolatokat! Rekreációs drogként nagyon hasonló érzeteket kelt és hasonló elven működik, mint a kokain (a kokain-függők rekreációjában használják helyettesítő szerként). Szintén eufóriát kelt az agyban, azaz dopamint szabadít fel. [forrás]
A dopamin szintjének egészséges módon való fokozására és fenntartására vannak sokkal jobb módszerek is. Íme néhány javaslat:
Egészséges táplálkozás: fogyassz olyan ételeket, amelyek gazdagok a dopamin előanyagában, például a tirozinban!
- zöldtakarmánnyal táplált húsok, legelőn nevelkedett baromfi és vadon fogott halak
- bio tojások
- organikus tejtermékek (tofu)
- diófélék és magvak
- bab és hüvelyesek
- teljes kiőrlésű gabonák (például a quinoa és zab)
- néhány fehérjepor
- halfélék
- B9 (folsav) és B6 vitamin
- magnézium
Fontos továbbá elkerülni a dopamint lebontó ételeket, például a túlzott mennyiségű telített zsírt és a finomított (és mesterséges) cukrokat, amelyek rövid távú zárlatot okoznak a hormonokban, majd pedig erőteljes hiányt.
Fizikai aktivitás: a rendszeres testmozgás növeli a dopamin szintet, főleg ami egy kicsit „agyalósabb” azaz nem rutinból tud részt venni benne. Az Aikido, a falmászás, vívás, dobolás különösen hasznosak lehetnek.
Alvás: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen a dopamin termelődéséhez. Próbálj meg kialakítani egy olyan napi rutint amiben minden nap azonos időben fekszik és ébred a gyerkőc.
Napfény: a napfény hatására a szervezet D-vitamint termel, ami hozzájárulhat a dopamin szint fenntartásához. Töltsetek minél több időt a szabadban, a Természetben, lehetőleg napos időben.
Meditáció és stresszkezelés: a meditáció és más stresszkezelési technikák (pl. mindfullness gyakorlatok, légzőgyakorlatok, autogén tréning) segíthetnek a dopamin szint növelésében és stabilizálásában.
Szociális kapcsolatok: a barátokkal és családdal való időtöltés pozitív hatással van a hangulatra és a dopamin termelésére. Illetve egy olyan elfogadó és támogató közösség, ahol önmaga lehet, ahol nem lóg ki és ahol nem kell visszafojtania az energiáit.
Hobbi és érdeklődés: olyan tevékenységek űzése, amik örömet okoznak és érdeklik, illetve ami által új dolgokat tanulhat, új kihívást jelentenek szintén növelheti a dopamin szintet.
